Ilonka és férje, valamint Aranka és férje a HAJcihő Kft. jónevű pesti, női fodrászszalont üzemeltető cég tulajdonosai. Ilonka egy 50%-os üzletrész tulajdonosa és egyben a cég ügyvezetője, míg férje egy 25%-os üzletrész tulajdonosa. Aranka egy 20%-os üzletrészt tudhat a magáénak, míg férje egy 5%-osat.
Az üzlet egy ideig jól ment, az évek során azonban hanyatlásnak indult. A Budapest “bulinegyedében” éppen borbélyüzletet (mely borotválást és szakállnyírást is kínál) nyitó SéróBáró Kft. ötletétől vezérelve Ilonka felvetette férjének, hogy ők is nyissanak egy hasonló szolgáltatásokat nyújtó üzletet. Ilonka férje kiválónak találta az ötletet, Arankáék viszont nem értettek egyet az arculatváltással. A kapcsolat a két házaspár között megromlott és Arankáék úgy döntöttek, hogy kiszállnak és eladják üzletrészüket Ilonkának és férjének. Ilonkáék azonban a vételárat felháborítóan magasnak találták és ez a vita odáig vezetett, hogy a HAJcihő Kft. taggyűlésein rendszerint veszekedés robbant ki a házaspárok között. Egy idő után Aranka és férje a HAJcihő Kft. minden egyes taggyűlési határozatát, az éppen adódó kisebb szabálytalanságokba kapaszkodva, de néha mondvacsinált okokból is, megtámadta a Ptk. 3:35. §-a alapján.
Ilonkáék végül nem bírták tovább és egyezséget ajánlottak Arankáéknak: 2 éven belül előteremtik az Arankáék által kért összeget és kifizetik az üzletrész vételárát. Az ügylet biztosítékaként a felek eladási jogot kötöttek ki az üzletrészeken Aranka és férje javára, mely két év elteltével nyílt volna meg. Cserébe Aranka és férje vállalták, hogy valamennyi keresetüket visszavonják és a HAJcihő Kft. taggyűlési határozatait a jövőben nem támadják meg.
Az egyezség megkötését követően Arankáék visszavonták a kereseteket, és úgy tűnt, hogy helyreáll a béke. A soron következő éves beszámoló elfogadása miatt, az addig írásbeli határozathozatal helyett, Ilonka taggyűlést hívott össze. A taggyűlés rendben le is zajlott, a beszámolót a tagok elfogadták, és még egy kis osztalékot is meg tudtak szavazni maguknak.
Két héttel a taggyűlés megtartása után azonban Ilonka és férje részére újabb keresetlevelet kézbesítettek: Arankáék ismét a Ptk. 3:35. §-a szerinti keresetet indítottak a beszámoló elfogadásáról és az osztalékfizetésről szóló határozatok hatályon kívül helyezése iránt, arra történő hivatkozással, hogy a taggyűlési meghívók kiküldése és a taggyűlés időpontja között nem telt el a kötelezően előírt tizenöt napos időköz. Ilonka ellenőrizte az ajánlószelvényt és rájött, hogy a meghívók postára adása és a taggyűlés között csak tizennégy nap telt el.
Ön bíróként, Aranka keresetlevele és Ilonka egyezségi megállapodást is magában foglaló ellenkérelme birtokában, milyen határozatot hozna?